Az erős kuna és a növekvő költségek terhet jelentenek az exportőröknek
A Lider folyóirat által szervezett Exportőrök Klubjának 28. találkozóját az AD Plastik zágrábi Jankomirban található gyárában tartották. A klub tagjait és vendégeit Miodrag Šajatović, a Lider főszerkesztője üdvözölte, aki hangsúlyozta, hogy a klub tagjai évente 15 milliárd kuna értékű árut exportálnak.
A találkozó házigazdája, Marinko Došen, az AD Plastik Igazgatóságának elnöke üdvözölte a vendégeket és emlékeztetett, hogy az AD Plastik 100%-os exportőr, és teljes termelését külföldi piacokra szállítja. Két fő paraméterként, amelyek hátrányosan befolyásolják a vállalat versenyképességét, Došen a kuna túl erős árfolyamát és a működési költségek növekedését emelte ki, azaz az energiaárak és a munkaerőköltségek növekedését. „Ötévente az erős kuna miatt szinte egy egész gyárat veszítünk el. Ha a 2014. évi kuna-árfolyamot vesszük mutatónak, akkor az elmúlt öt évben csaknem 87 millió kuna veszteséget szenvedtünk el az árfolyam erősödése miatt. A villamosenergia-költségek 33 százalékkal növekedtek, ami az elmúlt három évben 8,4 millió kuna költségnövekedést eredményezett. A munkaerőköltségek növekedése 78,5 millió kunával terhelte az üzletmenetet az elmúlt öt évben. Ezért kompenzációs intézkedéseket kell fontolóra kell venni azon exportőrök számára, akik több mint 100 millió eurót exportálnak, vagy több mint 500 munkavállalót foglalkoztatnak” – hangsúlyozta Marinko Došen.
Az Exportőrök Klubja tagjainak megbeszélése az energiaárak témájára összpontosított, mint a kiviteli versenyképesség jelentős tényezőjére. Különleges vendégként Tomislav Ćorić környezetvédelmi és energiaügyi miniszter is részt vett a találkozón, aki megjegyezte, hogy a horvát exportőrök számos kihívással néznek szembe működésük során. „Néhányra, például a növekvő munkaerőköltségekre és a villamosenergia-árakra, a Horvát Köztársaság Kormánya nem tud jelentős befolyással lenni. Bátorító, hogy jelenleg folyamatban van a megújuló energia díjak fizetésére szolgáló új rendszer megvalósítása, amely a nagyfogyasztók, azaz az energiaigényes iparágak tehermentesítéséhez vezet. A díjcsökkentés 80, 60 illetve 40 százalék között változhat”- emelte ki Ćorić miniszter úr.
